Döröske község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Körmendi kistérség
Lakosság: 110 fő
Terület: 4.41 km²
Népsűrűség: 24,94 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

FORRÁS ÉS IDÉZET

Kereszturiné Pintér Mária- Döröske monográfiája

*idézet

Fekvése

Döröske a Vasi Hegyhát peremén fekszik, Körmendtől keletre 12 km-re.

Megközelítése: 8-as számú főúton Molnaszecsődig, majd a mellék úton 4 km.

Környező települések: Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Döbörhegy, és [[Szarvaskend](Nagymákfa) (Gersekarát)].

"Döröske a Vasi Hegyhát települése a dombvidék Rábára tekintő peremén 180- 244 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

Területe 4,41 km2, lakóinak száma 110 fő(2006). Vas megye legkisebb településeinek egyike. Társközség, a közös tanács székhelye Szarvaskend. Határai a következők.

Határai

Északról Molnaszecsőd, nyugatról Szarvaskend, délről és keletről Döbörhegy illetve Nagymákfa községekkel határos."

(Forrás: Kereszturiné Pintér Mária-Dörökse monográfiája)

Éghajlata

Éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Az évi középhőmérséklet az országos átlag alatt, 8,3- 8,9 °C között van. A nyár és a tél enyhébb, mint a keletebbre eső területeken. Hazánk csapadékosabb tájai közé tartozik. Az évi csapadékmennyiség 700-950 mm között mozog. Az esős napok száma 31. Januári középhőmérséklet 1,4 C, a júliusi 20,4 C. Az első fagyos napok október 25-e körül az utolsók április 10-e körül jelentkeznek. Természetesen manapság kissé eltolódhatnak ezek az időpontok. A napsütéses órák száma évente 1700-1800 közötti. Ebből tenyészidőre 1200- 1300 óra jut.

(Forrás: Kereszturiné Pintér Mária-Dörökse monográfiája)

Növényzet, talaj, állatvilág

"A gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes régióba tartozik. A terület a Pannon flóratartomány (Pannonicum) Nyugat-dunántúli flóravidék (Praenoricum) Alpokalja flórajárásába (Castriferreicum) tartozik. A természetes erdőtársulások főleg lombelegyes erdeifenyvesek, bükkösök és gyertyános tölgyesek, cseres-tölgyesek, a patakok mentén égerligetek, a Rába mentén fűz- nyár (puhafás) és tölgy- kőris- szil (keményfás) ligeterdők voltak. A Rába és a Csörnöc természetes (de a szabályozás miatt mesterségesen levágottak is) holtágai rendkívül értékes természeti képződmények. Ezekben gyékényesek, nádasok és más mocsarak esetleg fűzlápok alakultak ki."

(idézet: Kereszturiné Pintér Mária- Döröske monográfiája)

A fő talajképző kőzet az agyag és a kavics, de jellemző még a barna erdőtalaj is, a kis mértékben kötött kőzeten az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a völgyekben réti talajok a jellemzőek. A község lejtős területein a szántóföldi művelés nem nyújt kiemelkedő értékeket.Így megfigyelhető hogy a dombok, lankák déli oldalain szőlő és gyümölcs termesztés a jellemző. "Csak a szélesebb hátakon, a falu Nyugati és Déli térségeiben folyik szántóföldi művelés, növénytermesztés. A táj mezőgazdasági potenciálja gyenge." *

A térségben a hazai dombvidékekre általában megjelenő állatvilág a jellemző. A vadászható apróvad mára már nagyon kevés, a nagyvad állománya viszont jó. A szarvas állománya meglehetősen jó, hiszen keveredik a zalai területekkel. Jelentős a szarvas és a vaddisznó által okozott mezőgazdasági vadkár. Jellemző nagyvad még az őz, melyben úgyszintén gazdag a terület.. Apróvadból talán a róka az, ami nagy számban megtalálható a térségben. Döröske mellett lőtte Molnár Lajos a havasi csóka hazai előfordulásának egyetlen bizonyító példányát.

(Forrás: Kereszturiné Pintér Mária-Dörökse monográfiája)

A falu leirása

A falu változatos környezetben épült fel. Északi előterében a kápolna domba alatt Csörnöc- patak síksága található, mely lényegében a Rába síkságával kapcsolodik össze. Itt található a Vasi Hegyhát vonulata. Itt Döröske alatt a Csörnöc/Herpenyő és a Rába közötti távolság körülbelül 3 km. A Berek felett a tájat uralva áll a 225 méter magas Kápolnadomb, A 8-as főutról érkezve, már messziről szembetűnik a templom. Ettől délre helyezkedik el a falu, melynek házai a Malom patak völgyébe is leereszkednek. Egy szűk ki utcán jutunk le ebbe a völgybe, ahol a Malom patak vizét 1976-ban tóvá duzzasztották. Ez a tó már évtizedek óta turisztikai központ. Fürdésre, pihenésre szolgál. A tó két oldalán domb húzódik, mely így körül öleli a víztározót. A tó keleti oldalán emelkedi a szőlőhegy, mely 244 méteres magasságával a község legmagasabb pontját is hordozza (Öreghegy). Itt szőlők, gyümölcsösök, pincék, nyaralók sorakoznak. Tavasszal kezd benépesüli a hegy, nyaranta pedig többszörösére dobja a falu létszámát. Mostanában már egyre többen érkeznek ide a városokból, és vesznek itt telkeket, melyekre szép, új házakat építenek fel nyaralónak. A szőlőhegyet elhagyva ismét egy völgy kerül utunkba csobogó, csörgedező patakokkal, erdő tarkította lejtőkkel.

(Forrás: Kereszturiné Pintér Mária-Döröske monográfiája)

A falu nevének eredete

A falu nevének említése először a középkori oklevelekben, 1244-ben fordult elő. "A különböző századokban az alábbi nevek alakjában ismerték: Druska 1244 Dereske 1276 Dyriske 1278 Duruske 1283 Duruska 1292 Derechke 1549 Deoroske 1565 Döröske 1624"

A község a XIV. században a dereskeiek egyik leszármazottjáé Monkus Miklósé. A XVI. században a Nádasdi Darabosoké. Majd 1678-tól a Nádasdyak birtokolták egészen a XVIII. Század közepéig. Majd ezután 1737-től átkerült a gróf Festetich család tulajdonába, akik a vasvári birtokukhoz csatolták.

"Ma a döröskeiek úgy tudják, hogy a falu a nevét a volt vár védőjéről Döröskei Jánosról kapta. Itt egy vár állott. Döröskei János, a vár védője egy támadás során halálosan megsebesült és utolsó kívánsága az volt, hogy a falut róla nevezzék el. Az idősebbek szerint a fent említett várat a törökök is elfoglalták. Ma már csak kövek, és régi edények található a helyszínen. Az utolsó falmaradványt 1930 környékén bontották le, és a mellette húzódó árkot töltötték fel vele. A Szentegyházhegy belső oldalán valamikor egy kastély állt. Innen a falubeliek, rengeteg kavicsot, törmeléket hordtak el. Különböző tárgyak is előkerültek,- rézdrót, rézszeg, cserép, pénzérme. A kastély alatt egy pince is húzódott, ahonnan egy út vezetett a várba. Az út egy szakasza még ma is látható. " *

"A vár három oldalról nehezen megközelíthető dombon épült. A támadható déli oldalon kettős, mély szárazárok védte. A belső árok ma is 4 m mély. A két árok között talán kaputorony állhatott. Erre utal a külső árok szögletesen megtört vonala. A kis vár belsejében (talán trapéz alaprajzú) téglaépület, nyilvánvalóan lakótorony állt. A helyszínen gyűjtött téglák ugyanabból a kézi vetésből származnak, mint a kastélytól 400 m-nyire található 1200 körüli építésűnek tartott temploméi. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ugyanakkor, nyilván ugyanaz a birtokos építette mindkettőt. 1471-ben oklevél említi a nádasdi Darabos család itteni castellumát. Az 1549-ből származó adóösszeírásból megtudhatjuk, hogy a döröskei kastély lakója ekkor Darabos Gergely, a megye későbbi alispánja volt." /Dénes József írása alapján/

(Idézet: Kereszturiné Pintér Mária-Döröske monográfiája)

(http://mars.elte.hu/varak/doroske/dorosketortenet.htm)

Története

Első okleveles említése 1244-ből származik. Ebben már említést tesznek templomáról, ami még ma is látható a régi temetőben.

A XVIII század első felében így írt Bél Mátyás a vasi táj szépségéről: „ Vas megye szinte versenyre kelhet a hegyek, völgyek, erdők, ligetek, síkságok, dombok, mezők összes gyönyörűségével. E tarkaságok minden irányból díszítik a tájat. A hegyek, amikor kisimulnak a táj síksággá terül szét. Kényelmesen kanyargó folyók járják át. Otthont nyújtanak a lakosságnak, táplálékot adnak a jószágnak”

"A falu története nagy lépésekben

Kezdetben a XIII- századtól, okleveles említések soraiból kiolvasva arra jöhetünk rá, hogy a faluban csak pár szegény élt. Tehát akkoriban csak birtok volt, mintsem igazi lakó falu. Az első oklevél 1331-ben arról ad tanúbizonyságot, hogy a Saar-i Marcellus fia öt évre adta zálogba a területet Monkus Miklósnak.

Darabos János 1538-ban birtokolja a területet, majd Darabos Gergely 1549-ben birtokolja Döbörheggyel együtt. Ekkor 11 porta, egy bíró, hat zsellér, egy kocsis, és egy malom volt a két faluban. A falu lakossága a történelem során sok alakalommal szenvedett a katonaságtól, és több alkalommal fel is jelentették őket.

1690-ben Döröskén 15 negyedtelkes jobbágy, 6 zsellér élt. Egy telekhez 40 hold szántó, 16 kocsi szénát adó rét, és még 40 hold erdő tartozott.

1743-ben 18 jobbágyot, és 15 zsellért találunk Döröskén. Mária Terézia idejében 18 jobbágyporta volt, 20 házas és 1 háztalan zsellér élt Döröskén.

„Polgári kor”

A kapitalista fejlődés, a polgárság kialakulása Magyarországon csak a kiegyezés után , 1867-el indulhatott meg. Nagy változást hozott a vasútvonal kiépítése, a gyáripar fejlődése. Mezőgazdaság fejlődése volt látható. Döröskéről is sokan szegődtek ilyen munkára az ínséges években. 30-40 fő járt el az Eszterházy Uradalomba dolgozni. Általában 2-6 hónapra voltak szerződve. A kapálástól a takarásig. Döröske feudális kori gazdálkodása, a terhek állandó növekedése mellett igen elmaradott volt. A földművelés mellett a lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés volt.

1851-ben 310 fő volt a lakosság létszáma.

1898-ban 373 fő a lakosság, és ez mind római katolikus vallású. Az állatállomány legnagyobb létszáma mind máig is 1911ben volt. 220 szarvasmarha, 120 tehén, 254 sertés, 10 ló.

1869-ben a nőknek a 83%-a, a férfiaknak a 72% írástudatlan volt.

1875-ben egy tanító volt a faluban, egy tanteremben 37 tanulót oktatott. Az első világháborúban 37 hadbavonult volt, 11 hősi halált halt.

1930-ban a falu lakossága 436 fő, ipari keresők száma: 13, őstermelők 176, közszolgálatot 3 fő teljesített.

A második világháború 1945. március 31-én ért véget a Döröskeieknek. Eddig a magyar és német hadseregek, valamint polgári menekültek átvonuló területe volt. Ekkor a lakosság száma 476 fő, családok száma 92 fő, házak száma 85 fő.

(Forrás, ÉS VÁLOGATÁS: Kereszturiné Pintér Mária-Döröske monográfiája)

Néprajz

A faluban a házak, pajták borona- vagy sövényfalúak voltak. A legelterjedtebb építkezési forma a háromosztású ház volt (szoba, konyha, kamra). Ebben az időben a család szinte a teljes napját itt töltötte. Majd később a konyhából választották le a szobát, így jött létre a „tiszta szoba”. A házhoz tornácot építettek,a ház elé főként az utca fonton volt a kiskert-virágoskert. Ez még ma is sokhelyen megfigyelhető. A telek végében, az udvarban építették a pajtát. A kamra szorosan a házhoz épült, majd istálló. Tyúk, és disznóól is a ház részit képezték. Megtalálható volt még a nélkülözhetetlen trágyadomb és a góré. Ezek mögé került a WC.

Viselet:

"A lányok és asszonyok fejükön kendőt viseltek, a szoknyájuk bokáig ért, alsó szoknyájuk 2-3 is volt. A felső ruházatot fehér vászonból készítették. A lányok a hajukat egy fonatba összefogták, az asszonyok koszorúba fonva viselték. A férfiak vászon inget hordtak, fehér, vagy más színes gatyával, eléje pedig jellegzetes kék kötényt kötöttek fel. Az ünnepi öltözékük fekete posztó nadrág, fehér vászon ing, és fekete kalapból állt. " *

A családi élet legfontosabb eseményei,- születés, keresztelés, lakodalom, temetés. Ezeknek külön-külön megvoltak a maga szokásai, szertartásai.

(Forrás: Kereszturiné Pintér Mária-Döröske monográfiája)

A mai falu

A falu szerkezete sokat nem változott. Nem nagyon bővült. Lakossága csökkent, és a lakóházak száma sem növekszik.

A régi házakat újítják fel a családtagok. Néhol épül egy –egy új ház, de ez igazán csak a szőlőhegyekre jellemző.

Ha megfigyeljük a képet a faluról, akkor szembetűnik, hogy egy nagyobb utca látható. Ez a Fő utca. Ebből még két utca, és egy gazdasági út nyílik. A templom utcája a Hársfa utca, a tóra vezető út a Mogyorósi utca. A gazdasági út pedig a közeli majorba vezet. Ezeken kívül még találhatóak dűlő utak, melyek a tóról indulnak, a szőlőhegyekbe tartanak, külön elnevezésük nincs. A házakat merőlegesen építették, építik az utcákra. Ez a szalagtelkes elrendezés miatt van. Az utcafrontra a téglalap alakú parcelláknak a rövidebbik oldala néz. Így hátrafelé építkeztek. Jól látható, hogy a parasztházak hosszúkásak voltak. Az 50-es, 60-as években építettek hozzájuk, így általában L-alakú formát vettek fel. Az „L-alak” talpa az utcára néz. Egy templom található a faluban mely az 1200-as években épült. A falu központjában található a művelődési ház, a vegyesbolt, a kocsma, és egy harangláb. A szőlőhegyen az építkezés nem ennyire szabályos formában történik. Ott szabadabban helyezik el a pincéket, nyaralókat. Természetesen a vizet és villanyt a szőlőhegyen is bevezették.

A már említett víztározó ~1000méter hosszú, és legnagyobb szélessége ~320méter, legnagyobb mélysége 12méter.

A tó osztrák tulajdonban van. Jelenleg történt bérlő váltás. Az új tulaj 10 év bérleti szerződést írt alá. A tavat horgász és fürdő paradicsomként kívánja tovább vinni, megőrizve ezzel eddig feladatát. Itt működött 2005 nyaráig Nyugat- Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri DISCO- ja. Melyet most újra szeretne felvirágoztatni a tulaj. A tó vize egy átlagos nyáron 24-26 °C körül alakul. Megtalálható itt a harcsa, ponty, keszeg, sügér, süllő, és még sok más halfajta is.

Közlekedése

A falunak vasútja nincs. A legközelebbi Vasváron és Körmenden van. Mindkét város körülbelül 12 km-re található. Könnyen megközelíthető. Buszközlekedése közvetlenül csak Körmendre visz. A falut a 8-as főút felől Molnaszecsődről lekanyarodva, a 85-ös főút felől Katafáról lekanyarodva érhetjük el.

Nevezetességei

Római Katolikus Templom a XIII. században román stílusban épült. A régi temetőben található épület Ifjabb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték fel. 1894-ben átalakították. Berendezési tárgyai a XIX. század végéről valók. Műemléki védettséget élvez.

Erődítmény a Fő út 6 szám alatt lévő telken található sánc, egy ma már nem álló Árpád-kori megerősített lakótoronyhoz tartozott.

Horgásztó A Bogrács patak vizét mesterséges tóvá duzzasztották, így fürdésre, horgászatra alkalmas.

Következő községek

További községek

Döröske község

Adatok

FORRÁS ÉS IDÉZET

Fekvése

Éghajlata

Növényzet, talaj, állatvilág

A falu leirása

A falu nevének eredete

Története

Néprajz

A mai falu

Közlekedése

Nevezetességei

Következő községek

További községek

NAVIGÁCIÓ

Külső linkek